Az Európai Parlament Ipari, Kutatási- és Energiaügyi (ITRE) szakbizottsága az orosz-ukrán háború európai energiapolitikára gyakorolt hatásait tekintette át. Az a kép alakult ki, hogy az elmúlt egy év alatt hatalmas utat tett meg az EU, de újabb kihívásokra lehet számítani. A Fidesz szerint viszont minden rossz.
Az ellenzők szóvá teszik: mivel egy reaktor felépítése sokáig tart, aligha tud hozzájárulni a karbonsemlegesség eléréséhez.
A ködös szabályozási környezet, a hálózati csatlakozási tilalom, és az éves szaldó elszámolás kivezetésére vonatkozó szándék miatt a megrendelők és a beruházók is várakozó állásponton vannak a lakossági napelemes piacon. A kedvezőtlen kormányzati politika miatt megnőttek a megtérüléssel kapcsolatos aggodalmak, de újabb számítások szerint még havi szaldós elszámolással is tíz év alatt megtérülhet egy átlagos rendszer. Ugyanakkor hiába az akadályozó tényezők, 100 ezer csatlakozási engedély még függőben van, és ha a hivatal elkezdi kiadni ezeket, nyakunkon lehet az újabb telepítési roham.
Az időjárástól erősen függő nap- és a szélerőművek európai elterjedése jelentős kihívások elé állítja a villamosenergia-rendszert. Magyar kutatók a bonyolult kérdések megválaszolására gépi tanulási módszereket, ezen belül is a mesterséges neurális hálózatokat hívták segítségül. Aszódi Attila írása.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen az alumínium, ez a fém a napelemek és szélerőművek egyik fő összetevője, így óriási keresletrobbanás jön a piacon. Az elsődleges alumínium gyártása viszont rendkívül energiaigényes folyamat és Európa alapból is évek óta leépülőben lévő termelési kapacitásainak óriási gyomrost adtak a tavalyi év áramárai. A kohászattal ráadásul rengeteg szén-dioxid is kerül a légkörbe, amit csökkenteni lehet, ha az üzemeket átállítjuk megújulókra, csak azok ellátása meg sok esetben pont a klímaváltozás miatt válik még kiszámíthatatlanabbá.
Nem véletlen, hogy nekiálltak a felülvizsgálatnak, március végéig el kell dönteniük, mikor és milyen ütemben vezetik ki a korlátozást, különben nem jön az uniós helyreállítási pénz. Jó eséllyel régiónként, fokozatosan oldják majd fel a csatlakozási tilalmat.
Több technikai akadály és a klímaváltozás is lassíthatja a szélkerekek fejlődését. A szerény és államilag hibernált magyar szélerőműpark teljesítményét viszont már azzal meg lehetne többszörözni, ha a jelenlegi turbinákat kicsit nagyobbakra cserélnék.
Az olasz és amerikai kutatók szerint olyan napelemeket kell telepíteni a mezőgazdasági területek fölé, amelyek csak a fény egy bizonyos spektrumát engedik át. Ezzel nemcsak a növények járnak jól, de még energiát is lehet termelni.
A határidő-változás miatt nem kell egyedi kérelmet benyújtani.
Japán jelenleg a világ ötödik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, 2050-re viszont karbonsemlegesek lennének. Az ország fővárosában 2025-től már csak napelemekkel szerelt lakóházakat lehet építeni.
A kormány nem dicsekszik vele, de Brüsszel nyomására szabad utat enged például a szélenergia hasznosításának vagy a tájrehabilitációs vízgazdálkodásnak. A napenergiát illetően azért kiharcolt magának pár év haladékot, ez elég lehet ahhoz, hogy mindenkinek végleg elvegye a kedvét a napelemes projektektől. Amúgy mindenről csak feltételes módban lehet beszélni, amíg az Unió nem nyitja meg a pénzcsapot.
Úgy tűnik, elindult a lakossági napelemes pályázatok támogatásainak folyósítása, legalábbis ez olvasható ki a pályázati statisztikákból. No, nem mintha tömegesen jönne a pénz.
Vállalta a kormány hogy legkésőbb két év múlva kivezeti az október végétől élő korlátozást, ami nagy felzúdulást keltett a napelemes ágazatban. Emellett egy sor másik intézkedést is megígértek – a szélerőművek engedélyezésétől kezdve a megújulós ügyintézés felgyorsításáig –, hogy hozzájussunk 5,8 milliárd eurónyi uniós pénzhez. A megújulókkal kapcsolatos vállalásokból szemezgettünk.
Lehet úgy értelmezni a szaldó elszámolás kivezetéséről szóló rendeletet, hogy kicsivel több mint egy év múlva minden háztartási naperőművesnek havi elszámolásra kell áttérnie, amivel megszűnik a hálózat szezonális energiatárolási funkciója, a rendszerek kiépítésének költségei pedig még lassabban térülhetnek meg.
Oroszország helyett új partnert keresnek az európai országok.
Senki sem kapott még egyetlen fillért sem a napelemes pályázatok több tízezer nyertese közül. A támogatói okiratok egy darabig érkeztek, de most már úgy tűnik, egyre több az elutasítás. A kivitelezők kivárnak vagy a döcögő pályázati rendszerrel küzdenek, többen pedig inkább már megszabadulnának a pályázatos ügyfelektől. Ők pedig egyre kétségbeesettebbek.
Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.
A magyar kormány egyelőre nem használja ki az energiaválságot a klímavédelmi célok gyorsabb elérésére, helyette inkább önti a pénzt az atomenergiába és a szénbe – olvasható az e heti HVG-ben.
A Poro Power az egyik legnagyobb naperőmű lesz Afrikában, amely egyelőre a világ napenergia-termelésének mindössze egy százalékát adja.
